Hányszor fordul elő, hogy úgy érezzük, valami nem egészen kerek az életünkben, valamin változtatnunk kellene. A munkámmal kapcsolatban elég sokáig éreztem így. Egészen addig, amikor is egy meditatív állapotban bevillant, hogy miért is vagyok ezen a világon. Minden kétséget kizáróan azért, hogy valami jó dolgot adjak a velem kapcsolatba kerülőknek. Adjak valamit, amitől többek lesznek, amitől előbbre jutnak, haladnak. Valamit, ami jó érzéssel tölti el őket, és elégedettebben élik az életüket.

Évek teltek el, mire kirajzolódott, hogyan is tudom mindezt elérni. Amikor készen álltam a változásra, kaptam is egy lehetőséget. Így lettem tréner.
Egy saját élményű csoportos coaching után döntöttem el, hogy a tréneri munkám mellett a coachinggal is foglalkozni fogok. Így lettem rendszerszemléletű megoldás orientált coach. Folyamatosan rajzolódott ki előttem, hogy mennyi energiát vagyok képes mozgósítani azért, hogy a fejlődni kívánó felnőtteket segítsem. Ehhez még többet akartam tudni, ezért jött az újabb képzés, ami alapján rendszerszemléletű vezetőfejlesztő, team- és executive coach lettem.
Alig száradt meg a tinta a Tanúsítványomon, amikor bekopogtatott hozzám egy újabb perspektíva. A célom továbbra is ugyanaz: még képzettebb akarok lenni! Ez vezetett ahhoz, hogy 2 év iskola után szupervizor lettem.

Igen, elmondhatom, hogy megtaláltam az életem értelmét! Megtapasztaltam és megélem azt, amit Steve Jobs mondott: „Ha szereted a munkád, soha többé nem kell dolgoznod.” Ugyanis, amikor azt csináljuk, amit szeretünk és kedvünket leljük benne, akkor nem  munkának fogjuk fel a napi feladatainkat. És én ezt találtam meg! Természetesen, a nap végére ugyanúgy elfáradok, mint bárki más. Ez azonban egy örömteli, elégedett fáradtság. Ebben van részem nap mint nap.